Kirarabu - 12. fejezet

Sziasztok!

Nos... hosszú idő után sikerült megírnom egy fejezetet. Bár a hosszát tekintve inkább egy fél fejezetnek tudható ez be, ne haragudjatok. Nem ígérem, hogy ezután sűrűn hozok fejezetet, de próbálkozni fogok vele.

Jó olvasást!
Mea




    A tervek nem mindig úgy sülnek el, ahogy azt kigondoljuk. Kényszeríthetsz valakit, hogy csatlakozzon a szervezetedhez, ígérhetsz neki válaszokat minden kérdésével kapcsolatban, elég csak egy rossz lépés, egy rossz mondat, egy újabb kényszer, és a tervnek lőttek. Gondolhatod azt, hogy ha a családod gyilkosával állsz szemben, könnyűszerrel tudsz majd vele végezni, végül úgyis rá kell jönnöd, hogy amellett, hogy nem vagy elég erős ellenfél számára, még az érzéseid is befolyásolnak. Mit tehetsz ilyenkor? Tűnj el onnan!

    Emiatt született meg a döntésem, hogy elhagyom az Akatsukit, és Sasukéhez fogok csatlakozni. Talán vele együtt edzve erősebbé válhatok én is. Minden információt, minden elhangzott szót és történést, ami az Akatsukiban töltött időm alatt megtudtam, fel tudunk majd használni ellenük… ellene. Itachi ellen.




    Itachi maga sem tudja, mi jött rá ott a szobában állva. Amikor rájött, hogy a szeretett nő Sasukéhez akar menni, egy pillanatra elbizonytalanodott. Sasukét azzal biztatta azon az ominózus éjjelen, hogy gyűlölje őt annyira, hogy amikor eljön az idő, könnyűszerrel meg tudja majd ölni, ezzel megszabadítva Itachit a kínzó bűntudattól, amit ráadásul nem is saját magának köszönhet. Konoha vezetősége tehet mindenről. Ők bízták meg azzal a végzetes küldetéssel, nem mondhatott rá nemet, hogy kettő Uchihát megmenthessen. Meát és Sasukét. Ha nemet mond a küldetésre, valószínűleg más végezte volna el helyette, és akkor a két számára legfontosabb személy is eltűnt volna a föld színéről. Ezt akarta megakadályozni az akkoriban még meglehetősen fiatal, mégis érett gondolkodású fiú.

    Biztos benne, ha Meake elmegy Sasukéhez, akkor elveszíti a lányt. Pedig már épp kezdte azt hinni, hogy valamivel közelebb kerülhet egykori barátnőjéhez, mégis… a lány mindig mindent elszúr. Igen, őt hibáztatja. Saját maga sem tudja, miért a lányt okolja, de ez így sokkal könnyebbnek tűnik, mint hogy bevallja, kezd a fiatal nő közelében elgyengülni, sebezhetővé válik, és befolyásolja őt Mea minden cselekedete.

    Az érzelmei irányítják, mikor átöleli a lányt, szorosan a karjai közé zárja. Tudja, hogy hibát követ el, de most erre van szüksége. Ha Mea elmegy Sasukéhez, valószínűleg legközelebb akkor fognak találkozni, mikor a két Uchiha összecsap. Nem szeretné, hogy akkor Mea az ő oldalára álljon, az öccse mellett lesz a helye, őt kell támogatnia.

    Mikor becsukódik mögötte az ajtó, tudja jól, hogy minden vissza fog kerülni a régi kerékvágásba. Egyedül lesz, Mea és Sasuke ismét távol lesz tőle, ahogy annak lennie kell. De ezt akarja valóban? Igen, jelenleg tudja jól, hogy ez így a helyes. Nem játszadozhat Mea érzelmeivel, azt akarta, hogy a lány mindennél jobban gyűlölje őt és új életet kezdhessen.

    Pár óra telik csak el azóta, hogy utoljára látja őt. Néhány kínkeservesen hosszú óra ahhoz, hogy a Tenshi elhagyja a rejtekhelyet. Elegendő ideje lett volna rá, így amikor Itachi kilép a szobájából, nem kicsit lepődik meg, hogy egykori szerelme hangját hallja. Beszélget valakivel, de azt nem hallja, hogy kivel. Eleve az is meglepő, hogy itt van még, az lepi meg leginkább, hogy szívét elönti a melegség a lány hangjára.

    Dühös… ez tisztán hallható a hangjából. Nem kiabál, visszafogja magát, Itachi mégis tudja, hogy a lány szinte a robbanás határán van.

  - Akkor… - kezdi Mea, és sűrű káromkodások közepette kisuhan az irodából, majd a házból is. Utána menjen? Vagy hagyja, had tombolja ki magát? Pár pillanatig tépelődik csak ezen, több ideje nincs is gondolkodni, hiszen már késő. Deidara ugyanis szintén kiront Pein irodájából, és utána fut. Az ő barátnője után! Exbarátnő, de akkor is az övé! Mit képzel az a kívül és belül is szőke férfi, hogy azt hiszi, majd ő le tudja nyugtatni Meát?

    A gondolatai vezérlik a mozdulatait, ahogy a két egyed után indul. Nem tudja, mit fog cselekedni, az egész olyan ösztönösen hat. Annyit tud csak, hogy nem szeretné, ha az általa szeretett nőt egy olyan ember szerezné meg, mint Deidara.

    A lábai a földbe gyökereznek, ahogy meglátja őket. A lány tehetetlen dühe kicsalja belőle a könnyeket, miközben valamit mond Deidarának. Itachi nem hallja, hogy mit, csak látja, ahogy kicsit kapkodva magyaráz a férfinek, majd a szeméből kitörli a kósza könnycseppet, Deidara pedig lágyan átöleli őt, hogy kisírhassa magát. Mindezt végignézi az Uchiha, és akkor jön rá, hogy tényleg talán végleg elvesztette őt.

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések