Aishiteiru - 11. fejezet

  - Te miről beszélsz? – vonja össze szemöldökét. Látszik rajta, hogy nem ért abból semmit, amit mondok. – Nem volt semilyen verseny.

  - Elérted a célodat. Mindenben nyertél! – folytatom a közömbösségtől túlcsordultan.

  - Még mindig nem értelek – néz a szemembe. Szemeiben nem látok mást, csak értetlenséget és egy cseppnyi csillogást. De mitől csillog? Talán élvezi, hogy tönkretehet.

  - Elérted, hogy beléd szeressek, aztán pedig az orrom előtt enyelegsz Sakurával... Miért akarsz tönkretenni? Mit ártottam neked? Épp elég gond az nekem, hogy Sakura mindenkivel megutáltatott, nem kell még a te hülyeséged is!

  - Te belém szerettél? – döbben le Gaara, mire zavartan elfordítom a fejem. Basszus!

  - Nem tudom, ezt honnan veszed. Én egy szóval sem mondtam ezt! – motyogom. Hát Mea, ez nem volt túl meggyőző. Sosem fogja elhinni...

  - Nem vagyok hülye, Mea! – lép közelebb, mire hátrálok. Megtorpan.

  - Én nem szeretlek téged! – háborodom fel, mire felvonja a szemöldökét.

  - Akkor ne beszélj hülyeségeket! – villant egy szexi mosolyt, amitől kissé megremeg a lábam, de a közömbös maszkot magamon tartom. Most komolyan bevette, hogy tényleg nem mondtam? – Szóval nem szeretsz... – lépked felém. Nem mozdulok.

  - Nem. Sőt, utállak! – vágom hozzá. Ekkor ér elém, megáll.

  - Akkor nyilván semmi hatással nem lenne rád, ha megcsókolnálak – néz a szemembe.

  - Te? Hatással rám? Ugyan – nevetek fel. – Maximum hányingert kapok.

  - Kiderül – hajol közelebb, mire egy pillanatra ledermedek. Most mit tegyek? Hagyjam, hogy megcsókoljon?

     Ajkai súrolják az enyémet. Érzem a puhaságot, ahogy egyre jobban a számnak nyomódik. Érzem, hogy ajkai széles vigyorra húzódnak, majd eltávolodik tőlem. A szemébe nézek.

  - Semmi hatás, mi? – vigyorog rám. Azt hiszem, most látom először vigyorogni.

  - Szerinted van? – vonom fel a szemöldököm. – Pont tőled?

  - Nem vagyok vak! – lép közelebb. Ismét nem hátrálok. – És ha ténylegesen megcsókolnálak?

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések